x
hu
en
A szabadulószobákat mára éppúgy, mint a romkocsmákat, hungarikumnak tekinti a világ. Az igazsághoz viszont hozzátartozik, hogy több játékhelyszín is magának követeli az első helyet a szabadulószobák történetében. Azt a játékot pedig, melyet ma ismerünk, több, egymással párhuzamosan érvényesülő hatás formálta.
Az escape game-k, vagyis a számítógépes kijutós játékok története 1980-ban kezdődik. Ekkor jelent meg ugyanis a Mystery House nevű játék, melyben egy házban mászkálva kell ékszereket megkeresni. Ékszerek helyett azonban eleinte csak hullákat lelünk, így a történet bonyolódik.
A játékot, mely nem várt sikert hozott egy házaspár készítette. Céget alapítottak, melyet két évvel később 700.000 dollárért felvásárolta az IBM. Így tulajdonképpen ők voltak ez első kijutós játék startup.
Az IBM követkető dobása a Kings Quest volt, ahol már színes és háromdimeziós világban lehetett karakterünkkel a rejtélyek nyomába eredni. A játék tarolt, 7 folytatása is készült, közülük az utolsó 1998-ban. Ezekben boszorkányok, varázslók, mágusok orra alá törhetünk borsot és mindenféle mesés királyságok trónjára tehetjük ülepünk.
Agatha Christie, a krimi koronázalan királynője, kalandos élete során több, mint 80 detektívregényt írt. Első regénye, A titokzatos stylesi eset 1920-ban jelent meg. Ebben mutatkozott be legendás hőse Hercule Poirot, aki a későbbiekben vagy 30 könyvben eredt gyilkosok nyomába.
Az írónőt olyannyira magával ragadta a rejtélyek világa, hogy egyesek szerint saját 11 napos eltűnését is megszervezte. Történt ugyanis, hogy 1926. december 3-án este az írónő kocsiba ült, elhajtot otthonából. Autóját később üresen találták meg, az írónőt pedig sehol. Angliában a következő két hét során rajongók, amatőr detektívek hada eredt a nyomába és hamar elméletekkel is szolgáltak. Olyan nagyágyú is részt vett a nyomozásban, mint Sherlock Holmes szülőatyja, Sir Arthur Conan Doyle. Ő egyébként az ügyet természetfelettinek titulálta és egy médiumhoz fordult. Aztán az írónő mintegy véletlenül magától előkerült.
Regényei és az abból készült filmadaptációk máig sokak kedvencei Belőlük merített ihletet az a szabadulószoba, mely 2006-ban nyílt meg a Szilícium-völgyben és egyike azoknak a játékoknak, mely az elsőnek tekinthető.
Budapesthez köthető a 2011-es robbanás, melynek köszönhetően a szabadulószobák világszerte elkezdtek gombamód szaporodni.
Terjedésükhöz nagyban hozzájárult egy neves magyar pszichológus, Csíkszentmihályi Mihály flow-elméletete. Az elmélet szerint az ember akkor nyújtja a legjobb teljesítményt, ha a feladataira koncentrálva megszűnik számára a külvilág. Ráadásul pont ilyenkor a legboldogabb. Csíkszentmihályi szerint akinek gyakran van flow élménye, annak az életminősége is jobb. Egy gondosan megkomponált szabadulószobában pedig pont ez lép működésbe. Sőt, ennél valamivel még többet is ad, hiszen a játékban csapatban lehet megtapasztalni ezt az élményt.
